Utolsó kommentek

  • karibá: Kedves MALÉV-es-ACE-es kollégák, barátok! Hálásak vagyunk, hogy férjem, ill. édesapám búcsúztatásán ilyen nagy számban részt vettek, gyászunkban osztoztak! Köszönettel: Takáts Lajosné - Zsuzsa ifj. Takáts Lajos (2015.04.15. 17:19) Takáts Lajos 1954-2015
  • β@XY: Kedves Lóri! Bár sosem találkoztunk csak azon a bizonyos 'bejelentéses' napon, akkor még mi ACE-sek még bizakodva folytattuk a munkánkat a tájékoztatód után. Bizakodva annál is inkább, hiszen Te magad közölted hogy a leány vállalatokkal semmi probléma,azok dolgozni fognak ezután is. Mostanra már ez is csak egy "falra hányt borsó" lett..... Sok vezetőnk szájából hallottunk már különböző ígéreteket, kijelentéseket amik bizony hamar köddé váltak. Most meghalt a MALÉV. Morbid ezt így leírni de... (2012.02.10. 00:24) Malév
  • csillagqwertz: Már több, mint egy éve! Nem felejtünk. (2011.06.11. 13:16) Réh Péter
  • csillagqwertz: Emlegetünk minden nap. Nem felejtettünk el! Úgyis tudod. (2011.01.30. 09:44) Réh Péter
  • csillagqwertz: Szép karácsonyt Peti- akárhol is vagy! (2010.12.27. 12:29) Réh Péter
  • csillagqwertz: Köszönöm ,h. ilyen szépen megemlékeztél Róla-külön köszönet a képekért. Nekem és a barátoknak sokat jelent ez az oldal. (2010.09.06. 00:40) Réh Péter
  • Utolsó 20

Gulyás Sándor

genge 2010.06.21. 16:46

Gulyás Sanyi búcsúztatója

2010. március 12.

Tisztelt Gyászoló Család, Rokonok, Barátok, kedves Munkatársaim!

Megrendülten és fájdalommal teli szívvel állunk itt, egyik legkedvesebb munkatársunk, barátunk Gulyás Sanyi illetve ahogy a kollégák egymás között becézték .-„Leves" ravatalánál.. Ez a kora tavaszi nap, miközben a fák és virágok zöldellni, virágozni indulnak, számunkra árnyas, szomorú és hűvös. Még most sem tudjuk elhinni, felfogni, hogy kollégánk , barátunk az Aeroplex Kft. Hűséges dolgozója nines már közöttünk. A Mr mely betegségéről és haláláról gyorsan terjedt, sokkolta a társaság valamennyi dolgozóját.

Mi történt? Mit nem tud ma az orvostudomány, a jelenlegi gyógyítási módszerek miért nem teszik lehetővé, betegsége kezelését? Kérdeztük egymást és választ nem tudunk.

Egy barát, kolléga gyors és tragikus elvesztése megmagyarázhatatlan. Októberben amikor személyesen beszéltem Vele, nem gondoltam hogy az utolsó személyes találkozás lesz. Akkor úgy váltunk el, hogy egy hét szabadság után jön és megkezdjük közös és számára oly fontos projectet, az általa hőn szeretett Fokker repülőgépek visszaadását. De rövidesen megtudtuk, hogy baj van majd később hogy nagy baj van és végül az elfogadhatatlant hogy nincs többé.

Életútja, mely a polgári repülésben a Malévnál 1970 júniusában kezdődött hosszú, eredményes és tartalmas volt.. A Ferihegyi repülőtéren először belépő tettre kész, szorgalmas fiatalember, gyorsan kitűnt kollégái közül. A közel 40 év alatt, a szakma, a repülés nagy tudású műszaki szakemberévé vált. Mindenki tudta, hogy az az elkötelezettség, ami Sanyit jellemezte mindenkor, az a tudás, amelyet megszerzett és továbbadott nemzedékeknek, magasan az átlag fölé emelte.

Szakmai pályafutásának első állomása az IL-18-as típustanfolyam volt, melynek elvégzése után az egyik legjobb hajtóműves szakember lett. További szakmai fejlődése a TU-134 és TU-154-es repülőgépek megismerésével még teljesebbé vált. Számára ekkor a legnagyobb elismerés az volt, amikor a TU-134-es hajtóművezési tanfolyam elvégzése után a típus hajtómű szabályozását végezte.

Ezt követően az évek múltával beköszöntött a nyugati technika a Boeing később pedig a Fokker típus. Csak példaként említve a Boeing 737-es, 757-es és 767-es és Fokker 70-es, 100-as típuson teljes jogosítással rendelkezett. Kivételes képességeit a Fokker repülőgépek karbantartásának levezetésével igaz' olta, mindenki megelégedésére. Szorgalmas, minőségi munkájának köszönhetően repülőgépek tucatjai emelkedtek a levegőbe emberek ezreit, millióit szállítva ezzel a céljaik felé. Vezető szerelőként szárnyai alatt fiatalok sokasága tanulta meg a szakmát. Következetes, a szakma alázatát megkövetelő igazi „szaki" volt.

Hite és személyisége olyan kisugárzással bírt, melyet kollégái, barátai csodáltak. Barátaihoz, kollégáihoz mindig volt egy kedves, bátorító szava. Segítőkész volt, ha kellett, otthon autót, vagy bármit javított, ha megkérték nem tudott nemet mondani. Barátai körében humora, jókedve legendás, véleménye a hétköznapokról a munkáról meghatározó volt.

Közelebbi munkatársaival nem egyszer múlatta az időt. Vadászattal és horgászattal (Bár horgászni nem igazán szeretett) alkalmazkodott a többiekhez, igazi közösségi ember volt.

Így teltek a mindig mosolygó, vidám embernek napjai, míg egy napon betegségére fény derült. A kezelésére és gyógyulására a vállalat dolgozói összefogtak és megmozdultak érte. Sajnos azonban, az az ember aki a munkában mindig hős volt és nyert, a betegségével vívott csatát elvesztette. A csatát elvesztette, de MI nem felejtjük el soha, mert szívünkben mindörökké élni fog.

Búszúzunk Tőled Sanyi, Ég Veled, nyugodj békében!

Nyulász András

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzunk-rmfsz.blog.hu/api/trackback/id/tr512098663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása